A hibás teljesítésből eredő jogviták gyakori kérdése, hogy mit tehet a jogosult akkor, ha a kötelezett a hibát nem javítja ki, vagy azt nem megfelelő határidőn belül vállalja. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a kialakult bírói gyakorlat – különösen a GK 47. számú állásfoglalás – egyértelmű választ adnak erre.
Hibás teljesítés – az alapfogalom
A Ptk. szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. Nem áll fenn hibás teljesítés, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy ismernie kellett.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén kiemelt jelentőségű szabály, hogy semmis minden olyan kikötés, amely a kellékszavatosságra vagy jótállásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A fogyasztói védelem ebben a körben kógens.
Kellékszavatossági jogok – milyen lehetőségei vannak a jogosultnak?
A Ptk. 6:159. § alapján a jogosult kellékszavatossági igénye keretében elsősorban:
- kijavítást vagy kicserélést kérhet,
- ha ez nem lehetséges vagy nem történik meg megfelelő határidőben:
- árleszállítást igényelhet,
- a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja,
- végső esetben elállhat a szerződéstől.
A törvény hangsúlyozza, hogy a kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekben ugyanakkor speciális szabály, hogy bizonyos esetekben a fogyasztó nem javíthatja ki saját maga a hibát a kötelezett költségére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kijavítás költsége ne lenne később érvényesíthető.
Mi történik, ha a kijavítás elmarad?
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a kötelezett:
- nem vállalja a kijavítást, vagy
- azt nem végzi el megfelelő határidőben.
Erre az esetre ad iránymutatást a GK 47. állásfoglalás, amely szerint a jogosult a kijavítás várható költségét akkor is követelheti, ha a javítás ténylegesen még nem történt meg.
A kötelezettet ilyenkor az előrelátható és indokolt kijavítási költségekben kell marasztalni. Az összeg meghatározásánál az a döntő, hogy a kijavítás a jogosultnak milyen reálisan felmerülő, indokolt költséget okozna, nem pedig az, hogy a javítást már elvégezték-e.
Ez a szabály különösen fontos, mert a jogosultnak nem kell megelőlegeznie a javítás költségét ahhoz, hogy igényét érvényesíthesse.
A kijavítási költség mint szakkérdés
A kijavítás várható költségének megállapítása gyakran szakkérdés, különösen műszaki, építési vagy komplex szolgáltatások esetén. Ilyenkor jellemzően:
- peres eljárásban igazságügyi szakértő bevonására kerül sor,
- a szakértő határozza meg, hogy a hiba milyen módon és milyen indokolt költséggel javítható ki.
Fontos azonban, hogy a szakértő kirendelése nem kizárólag perben lehetséges.
Előrelátó megoldás: közjegyzői nemperes eljárás
Gyakorlati tapasztalat, hogy sok jogvita már korai szakaszban eldőlhet egy objektív szakvélemény birtokában. Ennek érdekében célszerű lehet közjegyzői nemperes eljárás keretében szakértőt kirendeltetni.
Ennek előnyei:
- gyorsabb és rugalmasabb, mint egy peres eljárás,
- a szakvélemény tisztázza a hiba jellegét és a kijavítás költségét,
- megalapozhatja az egyezséget vagy a későbbi peres igényérvényesítést.
Ez különösen akkor hasznos, ha a felek a kijavítás szükségességét vagy költségét vitatják.
Jótállás – többletfedezet a jogosult számára
A Ptk. 6:171–173. §-ai a jótállás szabályait tartalmazzák. A jótállás alapján a kötelezett a jótállási idő alatt fokozott felelősséggel tartozik, és csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Lényeges, hogy a jótállás nem érinti és nem korlátozza a jogosultat megillető kellékszavatossági jogokat. A jótállási jogok a dolog tulajdonosának változása esetén is fennmaradnak, és bizonyos feltételekkel a jótállási idő lejárta után is bíróság elé vihetők.
Összegzés
Hibás teljesítés esetén a jogosult nincs kiszolgáltatva annak, ha a kötelezett nem javít. A bírói gyakorlat alapján:
- a kijavítás várható költsége előzetesen is követelhető,
- a költség megállapítása gyakran szakkérdés,
- szakértő bevonása perben és közjegyzői nemperes eljárásban is célszerű lehet.
A jótállással és kellékszavatossággal kapcsolatos igények érvényesítése – különösen a kijavítási költségek kérdése – gyakran összetett jogi és szakmai megítélést igényel. Egy időben megtett, megfelelően előkészített jogi lépés jelentősen növelheti az eredményes igényérvényesítés esélyét, és sok esetben a hosszas jogvita is elkerülhető.
Amennyiben jótállással, kellékszavatossággal, hibás teljesítéssel vagy kijavítási költségek érvényesítésével kapcsolatban jogi segítségre van szüksége, keressen bizalommal:
dr. Lőrincz Dorottya Rebeka ügyvéd
📞 +36 30 241 4118
✉️ lorinczdorottya@ldlegal.hu
