A szerződésszegés nem pusztán polgári jogi fogalom, hanem valós, gyakran komoly anyagi következményekkel járó helyzet, amely bármely üzleti kapcsolatban előfordulhat, és sok esetben polgári peres eljáráshoz vezet. Késedelmes vagy hibás teljesítés, kártérítési igények, kötbér – mind olyan következmények, amelyek súlyosan érinthetik a vállalkozások mindennapi működését. Gyakori példa, hogy egy alvállalkozó késedelme miatt a fővállalkozó is késedelembe esik a megrendelő felé, így kötbérfizetésre kötelezett, és felmerül a kár továbbhárításának lehetősége. Cikkünkben a szerződésszegést és annak egyik jogkövetkezményét – kártérítés – járjuk körbe.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletesen szabályozza a szerződésszegés általános jogkövetkezményeit, valamint a speciális eseteket – így különösen a hibás teljesítést, a kellékhibát, illetve a tapadókárok és következménykárok megtérítését.
Ajánljuk figyelmébe a hibás teljesítés, a kellékszavatosság és a jótállás témakörben írt további bejegyzéseinket.
A szerződésszegés fogalma és feltételei
Szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a kötelezett nem a szerződésben vállaltaknak megfelelően teljesít, azaz a szolgáltatás nem vagy nem a kikötött tartalom szerint valósul meg. Szerződésszegést tehát bármely olyan magatartás vagy körülmény megvalósíthat, amelynek következtében a szerződés célja hiúsul meg vagy részben marad el.
A kártérítési felelősség megállapításához az alábbi feltételek együttes fennállása szükséges:
- szerződésszegés,
- kár,
- és az ezek közötti ok-okozati összefüggés.
A bírói gyakorlat szerint a bizonyítási kötelezettség a felperest terheli: neki kell igazolnia, hogy az alperes szerződésszegő, jogellenes magatartásával összefüggésben kára keletkezett.
A mentesülés lehetősége
A szerződésszegő fél kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény idézte elő, amelyet nem volt elvárható módon elhárítania. E három feltétel közül bármelyik hiánya kizárja a mentesülést.
Az ellenőrzési körön kívüli körülmények körébe sorolhatók a vis maior klasszikus esetei (pl. természeti katasztrófák), továbbá politikai vagy társadalmi események, meghatározott állami intézkedések (pl. behozatali vagy kiviteli tilalmak, devizakorlátozások), súlyos üzemzavarok vagy olyan piaci változások, amelyek a teljesítést ellehetetlenítik.
A kártérítés jogalapja és mértéke
Szerződésszegés esetén a jogosult kártérítést követelhet, amennyiben az alábbi négy feltétel fennáll:
- jogellenes magatartás,
- kár,
- okozati összefüggés,
- felróhatóság.
A kártérítés kiterjed:
- a szolgáltatás tárgyában közvetlenül keletkezett károkra (tapadókárok),
- a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkra (következménykárok),
- valamint az elmaradt vagyoni előnyre.
Míg a tapadókárok tekintetében a teljes kártérítés elve érvényesül, a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítése a „előreláthatósági klauzulához” kötött. Ez azt jelenti, hogy a károsultnak kell bizonyítania: a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye, a szerződés megkötésekor előre látható volt.
Hibás teljesítés és kellékhiba
A szerződésszegés körében külön figyelmet érdemel a hibás teljesítés. A jogosult ilyenkor elsődlegesen szavatossági igényekkel élhet (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás). Ha ezek nem vezetnek eredményre, kártérítési igény is érvényesíthető, amely magában foglalja a közvetlen és közvetett károkat egyaránt.
Kellékhibás teljesítésről beszélünk, ha a szolgáltatás:
- nem felel meg a szerződésben kikötött tulajdonságoknak,
- nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra,
- vagy nem rendelkezik a jogszabály által előírt minőséggel és biztonsággal.
Jellemző példa, ha egy vállalkozó új tetőt épít, de gyenge minőségű cserepet használ, amely rövid időn belül beázik. Ebben az esetben a megrendelő először szavatossági jogokkal élhet, de ha a kijavítás vagy kicserélés nem valósítható meg, kártérítési igényt is érvényesíthet – amely adott esetben kiterjedhet például a beázás miatt megrongálódott nagy értékű ingóságokra is.
Összegzés
Kártérítés tehát nemcsak teljesítés elmaradása, hanem hibás teljesítés esetén is érvényesíthető. Gyakori, hogy a szerződésszegés következményeként a megrendelő kötbér megfizetésére kötelezi a vállalkozót, aki viszont a kárt – megfelelő feltételek fennállása esetén – továbbháríthatja alvállalkozójára.
A kártérítési igény érvényesítéséhez célszerű előzetesen áttekinteni a bizonyítási lehetőségeket, valamint számba venni a peren kívüli egyezség esélyét is.
Irodám készséggel áll rendelkezésére szerződésszegésből eredő jogviták esetén, legyen szó szerződés-átvizsgálásról, jogi tanácsadásról vagy peres képviseletről.
📩 lorinczdorottya@ldlegal.hu
📞 +36 30 241 4118
