A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy a szerződések teljesítése eltér a felek előzetes elvárásaitól. Egy meghiúsult szállítás, hibás teljesítés vagy határidő-mulasztás a jogosult számára tényleges vagyoni hátrányt eredményezhet. Ilyen esetekben kerül előtérbe a polgári jog eszköztára: hogyan érvényesíthető a kártérítés és a fedezeti szerződés, illetve milyen lehetőségek állnak a károsult fél rendelkezésére veszteségei mérséklése és megtérülése érdekében.
Nemcsak a klasszikus kártérítési igény érvényesíthető, hanem a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kap a fedezeti szerződés, amely hatékony eszköze lehet a károk enyhítésének. Az alábbiakban bemutatásra kerül e jogintézmények szabályozási háttere, alkalmazási feltételei, valamint a bírói gyakorlat által kialakított szempontok.
Ajánljuk figyelmébe a korábbi, szerződésszegés és kártérítés témakörben írt további bejegyzéseinket.
Felelősség szerződésszegésért
A 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a szerződésszegő fél köteles megtéríteni a másik félnek okozott kárt, kivéve ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható körülmény idézte elő. A kimentéshez mindhárom feltétel együttes fennállása szükséges.
A kártérítés mértéke
A teljes kártérítés elvét követi a polgári jog: a jogosultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződés megfelelően teljesült volna. A kár kiszámításakor tehát a tényleges vagyoni veszteséget kell figyelembe venni. E tekintetben a a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket lehet követelni. követelni.
Mi a fedezeti szerződés?
Fedezeti szerződés esetén a jogosult a kötelezett szerződésszegése miatt elmaradt szolgáltatást más személlyel kötött új szerződés útján pótolja. A fedezeti szerződéskötés lehetősége a jogosult számára biztosított, de nem kötelező.
A fedezeti szerződés Ptk. szerinti definíciója: „a jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.„
Például: ha egy vállalkozás nem teljesíti a megrendelt berendezés leszállítását, a jogosult elállhat a szerződéstől, majd a szükséges árut egy másik cégtől szerzi be. A fedezeti szerződés alapján jogosult követelheti a két ár közötti különbözetet a kötelezettől.
A fedezeti szerződés és a kárenyhítési kötelezettség
A fedezeti szerződés alapján érvényesíthető kártérítés mértékét a bíróság vizsgálja. Kiemelt szempont, hogy a jogosult a lehető legkedvezőbb feltételek mellett kösse meg az új szerződést, figyelembe véve a piaci árakat és azok esetleges szezonális ingadozásait.
A bírói gyakorlat szerint fedezeti szerződés nélkül is érvényesíthető kárként a szerződésben kikötött ár és az aktuális piaci ár közötti különbözet, ha a szerződés tárgyának van mérvadó piaci ára.
Fontos hangsúlyozni, hogy fedezeti szerződés esetén a kötelezett nem felel olyan szolgáltatás ellenértékéért, amelynek teljesítésére maga nem vállalt kötelezettséget.
Kapcsolat – Ügyvédi Iroda
Amennyiben Ön szerződésszegés miatt kártérítési igény érvényesítését fontolgatja, vagy fedezeti szerződés megkötésében érintett, forduljon bizalommal ügyvédi irodánkhoz: +36 30 2414118 / lorinczdorottya@ldlegal.hu.
