A kártérítés a polgári jog egyik legfontosabb jogintézménye. Lényege, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a jogsértés vagy szerződésszegés meg sem történt volna. A kártérítési igény érvényesítéséhez azonban számos feltételnek kell teljesülnie: bizonyíthatónak kell lennie a kár bekövetkeztének, a jogellenes magatartásnak, valamint a kettő közötti okozati összefüggésnek. Az alábbiakban áttekintjük a szerződésszegéssel okozott kár, a kimentési lehetőségek, valamint a kártérítés terjedelmének legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján.
Ajánljuk figyelmébe a korábbi, szerződésszegés és kártérítés, illetve a kártérítés és a fedezeti szerződés témakörben írt további bejegyzéseinket.
Szerződésszegéssel okozott kár
A Polgári Törvénykönyv kimondja: „aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” A felelősség megállapításához három feltételnek kell együttesen fennállnia: 1. szerződésszegés, 2. kár, 3. okozati összefüggés a két előbbi között.
A felelősség alól a kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződésszegést olyan körülmény okozta, amely kívül esett az ellenőrzési körén, a szerződéskötéskor előre nem volt látható, és amelynek elkerülése vagy következményeinek elhárítása nem volt tőle elvárható.
Kimentési okok és bírósági gyakorlat
A bíróság a mentesítő körülmények vizsgálatakor mindenekelőtt azt értékeli, hogy a szerződésszegés oka a kötelezett ellenőrzési körén kívül merült-e fel. Ha a bizonyítás ezen a ponton sikertelen, a kimentés egyéb feltételeit már nem vizsgálják.
A második feltétel az előreláthatóság hiánya: a szerződésszegő fél számára a körülmény a szerződéskötéskor nem volt előre látható. A harmadik feltétel pedig az elvárhatóság: a szerződésszegő féltől nem volt reálisan elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy annak káros következményeit elhárítsa.
A kártérítés terjedelme
A kártérítés alapelve a teljes kártérítés elve. Ez azt jelenti, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződés teljesítése rendben megtörtént volna.
A károkozó köteles megtéríteni:
– a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést,
– az elmaradt vagyoni előnyt (pl. kiesett jövedelem, nyereség),
– valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Elmaradt haszon és jövedelemkiesés
Az elmaradt haszon olyan eset, amikor a károsult vagyonába a megalapozottan várt jövedelem nem kerül be. Ez lehet például nyereség elmaradása vagy a vagyon hozadékának kiesése. A bíróság következetesen csak olyan elmaradt vagyoni előny megtérítését ítéli meg, amelyhez a károsult bizonyítottan hozzájutott volna a károkozás hiányában.
A haszonkiesést minden esetben reális, ellenőrizhető adatokkal kell igazolni, különben a kártérítési igény nem alapos.
A károsultat ért költségek megtérítése
A kártérítés része lehet a károsultat terhelő költségek megtérítése is. A joggyakorlat szerint vitás lehet, hogy a kár akkor következik-e be, amikor a költség ténylegesen kifizetésre került, vagy már akkor, amikor a költség szükségessé vált a vagyoni hátrány kiküszöbölésére. A teljes kártérítés elve alapján az utóbbi megközelítés az irányadó.
Kapcsolat – Ügyvédi Iroda
Amennyiben Ön szerződésszegés miatt kártérítési igény érvényesítését fontolgatja, vagy fedezeti szerződés megkötésében érintett, forduljon bizalommal ügyvédi irodánkhoz: +36 30 2414118 / lorinczdorottya@ldlegal.hu.
